A Pomáz Barátai Társaság az egyik legrégebb óta működő civil szervezet Pomázon, amely többek között a Pomáz-Nagykovácsi puszta lelőhely sorsát, közösségi használatát is figyelemmel kíséri és segíti. Pomáz a múltban is rendelkezett olyan civil szervezetekkel, melyek a gazdag helyi örökséggel foglalkoztak, bár a szocializmus időszaka a civil kezdeményezések szempontjából nagyon nehéz időszak volt. A legrégebbi és folyamatosan jelen lévő szervezet az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A hatvanas évek végén jött létre Nyári Károlynak köszönhetően a szerb nemzetiségi klub, majd a Kertbarátok klubja. Ez utóbbi létrehozója Kulin Imre kertészmérnök volt, akit a rendszerváltás után Pomáz első polgármesterének választottak meg. A 80-as évek második felében a hatalom elbizonytalanodása miatt klubok, egyesületek sokasága jött létre, amelyek kulturális tevékenységük mellett politikai vitafórumokként is működtek.
Ekkor jött létre a Honismereti klub, majd 1989-ben a Pomáz Barátai Társaság. Az egyesület alapítói közül többen a megalakuló rendszerváltó önkormányzatban is szerepet vállaltak. Emellett Balogh Gyula vezetésével helytörténeti füzetsorozatot, Hírleveleket szerkesztettek, számba véve a helyi természeti és kulturális értékeket. Máig ez a dokumentum sorozat az egyik forrása a helyi Értéktárnak. Fontos szerepe volt az egyesületnek és a honismereti klubnak abban is, hogy a város egyik műemléki védettségű épületében helytörténeti gyűjtemény és kiállítás jött létre. Ennek alapját Nyári Károly szerb néprajzi gyűjteménye, valamint a Honismereti klub által gyűjtött tárgyi anyag alkotta; 1993-ban ez egészült ki a német néprajzi gyűjteménnyel. 1996-ban a kiállítás anyaga tovább gyarapodott a Pomáz régészeti emlékeit bemutató tárgyakkal és a Kossuth Lajos utca egy másik épületében ugyanebben az évben megnyílt a Helytörténeti Gyűjtemény. A Pomáz Barátai Társaság azóta is minden lehetséges módon támogatja egy helyi gyűjtemény fenntartását, és annak közelmúltbeli újjászületéséhez is hozzájárult.
A 2010-es években a bővülő pályázati lehetőségeket kihasználva a PBT újabb kezdeményezésekben vett részt. Ezek közül érdemes megemlíteni két fontos elemet: a Település Arculati kézikönyv létrehozását, valamint a Hungarikumok rendszerét, mely segíti a helyi értékek gyűjtését és értéktárak létrejöttét. Mindkét esetben az önkormányzati céloknak természetes hátteret biztosítottak az értékőrzéssel foglalkozó, helytörténeti ismeretanyaggal rendelkező civil szervezetek. A felgyűjtött ismeretanyag közösségi hasznosításának megkerülhetetlen feltétele a szoros együttműködés az önkormányzat, a művelődési ház és a civil szervezetek szakemberei között. A Pomáz Barátai Társaság mai tevékenységének ez az egyik legfontosabb eleme.