Váczi Gábor régész (Eötvös Lóránd Tudományegyetem) vezetésével a Közösségi Régészeti Egyesület önkéntesei terepbejárást és műszeres lelőhelyfelderítést végeztek a pomázi Nagy-Csikóváron, nem messze Nagykovácsi-puszta lelőhelytől március 5-én. A terepbejárás előzményeként egy szerződéses fémkeresős 3 kelta érmét, egy ezüstgyűrűt és kelta kerámiákat szolgáltatott be Csikóvár területéről. A terepbejárás célja az volt, hogy új adatokat ismerjünk meg a csikóvári lelőhely pontos kiterjedéséről és korszakairól. A programhoz kapcsolódóan a terepi munkavégzés napján Váczi Gábor előadást tartott a résztvevőknek a magyarországi késő bronzkor kutatásáról.
A hegycsúcson elhelyezkedő, erődített őskori telep közkedvelt turista célpont, a turistaösvény észak-dél irányban keresztezi a lelőhelyet. Az északi és a keleti oldalon az egykori vár kősánca jól követhetően rajzolódik ki a domborzatban. A vár nyugati sáncának belső oldalán ipari tevékenységre, fémolvasztásra utaló salaktöredékeket talált a csapat. A lelőhely sajnos fokozottan ki van téve a kincskeresésnek, illegális ásatásnak. A platón több különböző ponton is láthatóak voltak illegális fémkeresőzésre, illetve rablóásatásra utaló nyomok. A rablógödrök mellett, esetenként kidőlt fatörzsekre kihelyezve nagyobb, tenyérnyi kerámiatöredékek kerültek elő, amelyeket az illegális ásatók nyilván nem tartottak arra érdemesnek, hogy elvigyék. Ezek a kerámiatöredékek kivétel nélkül a kelta időszakra keltezhetőek. Két helyen is előkerült egy-egy nagyobb edényhez tartozó több összeillő töredék.
A bejárás alkalmával fémkereső műszert is használtak az önkéntesek. Sikerült fényt deríteni rá, hogy a régészeti lelőhely több korszakban is használatban volt. Néhány bronzkori tárgy (nyílhegy) mellett elsősorban kelta emlékek kerültek elő: egy tetradrachma és egy ezüst érme, különböző típusú nyílhegyek, egy kés alakú amulett, egy réz-ón ötvözet függőékszer, vaskés, és egyéb vastárgyak. A római korra egy ezüstveret utalt.
